nem volt nálam táska, így
először a villamoson, ahogy a kapaszkodó felé nyúltam
jöttem rá a fájdalomból, hogy valószínűleg
csupa
liláskék folt a hátam attól, ahogy a padlód
és a vágyaid közé keveredtem
láthatatlanok voltak a könyökeimen
és a térdeimen a horzsolások is
levegőből gyúrva ott voltál a bőröm
érzékelésébe ágyazódva
láthatatlanul
a lelassult lélekzetvételembe égve
mindkettőnknek össze volt pakolva
minden holmija
(egy ideje mindig össze volt pakolva)
rejtetten a tekintetek elől
és bár útiterveink nem voltak
a kapun kilépve végül
mégis különböző
irányba fordultunk
i go left, you go right
no me diga nada, señorita
2010.01.14. 22:48 -TEd-
Szólj hozzá!
Címkék: . ted
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://invivo.blog.hu/api/trackback/id/tr76351667
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
