6bis Cité Véron
75018 Paris
visszhangokba ébredek.
felkelve először körbejárom a szobát, mintha bizonyítékokat keresnék
arra, amit amúgyis tudok, ami a hidegségen is érződik: a lakás üres.
térdmagasságig gomolyog benne a szomorúság. örvénylik, ahogy mozgok benne,
felkeveredik a lépteimtől, és végül lassan, kénytelenül, belélegzem.
lesietek a keskeny falépcsőkön. megnyikordulnak. közben a korlát fényesre kopott
részeivel játszik a kezem.
az alagsori nagyteremben két ember táncol.
az egyik, tekintetével a termen kívül,
lágyan elemelkedve és visszaérkezve, hatásoktól megkeveredve,
mint az ablakon kívül az avar. ismeretlen érzések szövedékének
változó képét rajzolgatja az ösztöne.
a másik láthatatlan.
mozgása gördülő, kúszva mozdulatlanságba zökkenő.
tenyerével alátámasztva az érkező meztelen talpat,
a látható táncos minden lépését követi.
találkozásuk forró pillanat, semmiség
a köztes időt kitöltő végtelen nemtalálkozásban.
nincs botlás. nincs zaj, a porszemek
egyesével siklanak ki az lágyan
érintkező felültek közül.
