In Vivo

a kertben ültem. a kertben, amit végül egy vasárnap délelőtt találtam meg.a kifulladástól a kormányra támaszkodva félbeszuszogott szavakkal mesélt róla előszörtébolyultan bicikliztük be a környék rejtett helyeitsenki sem tudja merre jártunk, de nem is bírt volna senki…

"sometimes i kill myself a jackal, suck out all the blood"

shuffle zeneszakadatlan ütembenlépkedéslassítás nélkül át az útona lámpa éppen akkor vált zöldreaz autók áramlása megállfel sem nézeka villamos besiklik ésa lendület bevisz a kinyíló ajtóna cipőfűzőm pedig éppen akkorrabomlik ki mikorra megérkezemtökéletes…

"megkísérlem elmondani, hogy milyenek voltak.vonakodtak, mint aki télen átmegy a folyón. éberek voltak, mint aki lappangó ellenségtől fél. józanok, mint aki más országból jött. hátráltak, mint az olvadó jég. nyersek, mint a megmunkálatlan anyag. mélyek, mint a…

"put a dead cat on the railroad trackswhen the wolf bain's blooming by the tresselget the eyeball of a rooster, stones from a ditchwash 'em down with bilge water, say you'll never snitchtake the buttons from a yellow jacket, feather from a buzzardblood from a bounty hunter's…

a szemközti ablakban ébredtemestig csavarogtamés éjjel rájöttemhogy a rockandroll nem halottmert élsőt éppenegy husszonnnegggyedik századi nagyvárosbárjában a titokzatos sanzonnal szeretkezik a nép fiainak és leányainak nyilvánossága előttcsibe ébred a tojásban igazság…

palacsinta a nagypapám konyhájábanüzemben a napkollektorok:a sárgabarack lekvárés az aprított tüzifa

na.sebtiben elbúcsúztam.félbe is szakítottam, úgy.persze csak a bűnbánó tétovázásában.aztán meggyorsítottam a lépteimkis híja volt, hogy véget nem érta film mire hazaértemszöveg egy szó sem maradt, és az utcaháttérből ismár az utolsó kockák peregtekén meg nem…

egy almával a kezemben sétálokegyelőre nem tudom, hogy a saját fejemre teszem majdvagy valaki más fejére és kerítek addigra valahonnanegy íjattudja valaki a történet végét?

távoli helyről érkeztünk csendben hordozva magunkban az üzenetet az indulásunkból származó ígéret hogy egyszer összetalálkozva megvalósul és ott az a pillanat hordozza majd újra a lényeget magát és az arcodat megpillantva a köves hegyoldalon felfelé kaptatva a bükkfák…