In Vivo

otthonvagyok benne és otthon érzem magam benne, de nem az enyém -- nem is lesz soha, szerencsére

"ajtód a házamba poharad a poharamba szorult"

"az aki táncol az nem te vagy, te maga a tánc vagy,nem te járod, téged járnak; akit átkozol éppen az lesz a párod Feketepéter, fogom a zsákot. ha nem bírod el de megbírod ébren maradok én is veled az élenfenn. tudom a dolgod, tudod-e hol vagy? jaj, csak azt ne mondd nekem,…

ma este mindenkinek van egy kis vérszagaés ha majd vége lesz ennek a valaminekés elkezdődik az a valami másakkor csak ugyanaz fog történniami épp az előbb

manapság az uralkodók legtöbbször nem alapítanak államot. ponyvás szekérrel járják a senkiföldjét, néha megállnak és létrehoznak egy átmeneti telephelyet valahol. kicsit széthordják a dolgokat, amik addig voltak ott, miközben a szolgálóik az uralkodói címer formájába…

a feltört szinten a vizet hátul a kislépcsőház melletti régi szerszámosraktárban tartjuk.ott elég hűvös van ehhez.a környék bérházainak lépcsőiből az első érkezők összecsiszoltak egy jó nagy márványkádat,és abba hordunk mindenhonnan, köztéri kutakból, ásványvizes…

az öregasszony azt mondja, hogy nem tehet semmiről, de én nehezen hiszem, hogy az a lány annyira szégyelljen valamit a múltjából, hogy inkább leugorjon a már mozgó vonatról, minthogy találkoznia kelljen valakivel, aki tud a titokról. bár csoda tudja. az öregasszony látszólag…

"ők meg asztalt terítenek, elrendezik a szőnyegeket, aztán esznek-isznak.rajta, vezérek, kenjétek a pajzsot!mert ezt mondta nekem: menj, állíts őrszemet, és amit lát, jelentse!ha lovascsapatot, kettős fogatot, szamáron jövő vagy tevén ülő csapatot lát,…

"ó, ez a kurva rókatündér"(elég rövid részlet Kuan Han-csing verséből,Nagy László fordítása)

titkok, éjbe sikló gurulás, fehérbor, sebek a térdemenvagy ahogy a vonat ráfékez a váltókraminden döccenés egy kérdésmint ölelés közbenhogyan lehethogy nem számít a játéknem számít hogy mit érzeltulajdonképpen ténylegcsak azhogy elvedd amit adtökéletesen és pontosan azt…