Zoe-Jane
"i need a room with a view
an armchair by the window
a cup of coffee and a cigarette or two
watch the sky turn from hazy gray to black
watch my neighbours go to work
and look exhausted and burned out when they get back"
¿qué horas son mi corazón?
it's quarter to the moment
and half past blindness
Ted
kavicsokat vittem a kertkapud mellé a virágágyásba
és úgy rendeztem el őket, ahogy a csillagok vannak a téli égen
az Orion öve körül
sötét volt, lehet,
hogy szétkaparták a kutyák másnap reggelre
felálltam a magas útpadkára és
ahogy a lámpánál állt a buszod,
(a busz, ami nem áll meg a kis megállókban
ami -ha nem kap pirosat- arrafelé csak átrepül a házak között)
némán és mozdulatlanul
néztem ahogy alszol
némán és mozdulatlanul
kiabáltál még valamit
egy utolsót
előre néztem, és a hátam mögül
a hangod beleveszett a völgy sötétségébe
a szélső házak árnyékából
a lányok szétszaladtak ezzel az egy szóval
bele az erdőbe, millió felé
és midnenhonnan ismételték
játékosan, mint egy dallamot,
mint jelentés nélküli ritmust
és el is veszett közben
csak a csilingelése maradt
meg
hazáig
"you crawled into my bed that night
like some sort of giant insect
and i found myself spellbound
at the sight of you there
beautiful and grotesque
and all the rest of that bug stuff
bluffing your way into my mouth
behind my teeth
reaching for my scars
that night we got kicked out of two bars
and laughed our way home
that night you leaned over
and threw up into your hair
and i realized that night
that the hall light
which seemed so bright when you turned it on
is nothing
compared to the dawn
which is nothing
compared to the light
which seeps from me while you're sleeping
cocooned in my room
beautiful and grotesque, resting
that night we got kicked out of two bars
and laughed our way home"
-------
"úgy másztál be akkor éjjel az ágyamba
mint valami hatalmas bogár
én meg arra eszméltem hogy elbűvölten
figyelem jelenlétedet
esztétikus és groteszk
meg az összes többi, ami
ebben a bogár dologban benne van
belopva magad a számba
a fogaim mögé
hegeket keresve
akkor éjjel két helyről dobtak ki minket
és egész hazaúton nevettünk
az volt az az éjjel, amikor áthajolva rajtam
összehánytad a hajad
és akkor éjjel jöttem rá
hogy a lámpafény a közlekedőben
ami annyira erősnek tűnt amikor felkapcsoltad
semmi
a hajnalhoz képest
ami semmi
ahhoz a fényhez képest
ami belőlem szivárog miközben
összegubózva alszol a szobámban
esztétikusan és groteszken, megpihenve
akkor éjjel két helyről dobtak ki minket
és egész hazaúton nevettünk"
-------
egy festmény úszik
a szeméttelepet elöntő szennyvíz tetején
a kadmiumsárga csillogása alatt kirajzolódik a vászon mintázata
és nem tűnik lehetetlennek, hogy ez a fura sziget tiszta legyen
let's hold here
keep holding
keep holding
let's just stay here
Ted
reggel hazafelé
a helyről ahol dolgozom
fej lehajtva, eső a nyakamba
ahogy oldalra nézek meglátom az arcát
egy tempóban az enyémmel
ahogy somolyog, a fülében zene
de nem az amit én hallgatok
lassan lehagyom, ő a járda helyett az úton
megy tovább egy szemetesig, ahol megáll,
cigarettára gyújt,
somolyog ahogy nézem,
szinte teljesen visszafordulva
mert nem mozdul, a boltok hátsó bejáratánál
áll egy eldugott szemetesnél és vár,
látszik az irány ahonnan jönnie kell az érkezőnek
a titoknak
már én is egy helyben állok
mielőtt belépek a kapun, nézem,
meg egy pillanatra félrekapom a fejem
mert énis tudok egy irányt
de nem csak ketten vagyunk
sok-sok műszakon kívüli titok
hálózatot alkotunk a térben
Zoe-Jane
nikotintapasz-függő vagyok és cukorral iszom a light colát.
ettől szép lassan végre árnyalódik a rólam alkotott kép újdonsült ismerőseimben
csillogott.
néha még a meghullámosodott tükörképünk is látszott benne.
az első szél megérkezéséig.
szépen elsimított aranypor volt.
haszontalanabb
az ablakban rozsdálló
fagyott hangabokroknál is.
Zoe-Jane
"this is just to tell you that i wear your dress sometimes
the one you made with the gold brocade and the empire waistline
you fitted to your figure when it looked just like my own
that was jersey in the fifties, and the women stayed at home
so you laid your paper pattern on the table in between
the silverware and napkins and the harper’s magazines
from a slow suburban season that is nothing but a dream
to your granddaughter
this is just to tell you that i wear your dress sometimes
i wear it down to the bar in town and dance around all night
talking and joking, swearing and smoking like any stranger in a crowd
and nobody stares, nobody cares to tell me i’m not allowed: i am allowed
and my body, by the letter of the law, is still my own
when i lay down in the darkness, unburdened and alone
with the liberty you’ve given like the clothing you’ve outgrown
to your granddaughter
this is just to tell you that i wear your dress sometimes"
nem alszom, fáj a fejem.
i want my old friends
i want my old face
i want my old mind
fuck this time and place
kışın Ateş'i
a kutyák tanácstalan őrjáratára ébredtem. végigszagolták az ágyról lelógó kézfejemet, orrukat odanyomva beleszuszogtak a lenvászon szálai közé, aztán megálltak és belehallgattak a lélegzetembe. óvatos farkcsóválással vették tudomásul, hogy felébredtem, és várakozóan néztek rám. látszott a sötétben a tekintetük, de csak egy pillanatig, tudták, hogy lassan mozdulok, a helyzet pedig rendellenesebb volt ennél a szemükben, így egy összeszagolós fordulóval odébbálltak, ketten, egyik a másik után, ki a házból, a nehéz rozsdaszínű függöny széle mellett, a résre hagyott ajtón.
kihúzódtam az ágy széléig, felültem, halkan a talpamra álltam és kilépdeltem az ajtóig. ki az éjszakába. közben már én is hallottam a hangokat. víz csobogását, amint edénybe öntik, vásznak zaját és a család beszédét, a családét akik befogadtak. senki sem aludt a házban. megkezdődött a vajúdás.
elsétáltam a háztól, hűvös homok a talpam alatt. a fáklyák fénye alig szűrődött ki, álltam a csendben és az eget néztem. al simak al ramih, al simak al a'zal, al tarf, al zubanah. a medvék szemének őrzője vigyázta a tavasz ébredését, a fegyveres a fegyvertelenét, amely a nyár meglassító meleg tekintetének uralkodása alatt járja majd be útját. al himarain. ott állt a két szürke csacsi is, szimplán, kitartóan. al shi'ra, al shamiyyah, al jabr, al murzim, na'ir al dabaran. a vadász, akinek a folyó mindkét partján vannak kutyái, már nyugodni készült, és előtte vonult a sokaság. csípősen friss volt a levegő. visszahúzódtam.
újra hanyatt feküdtem az ágyon. a zajokat hallgattam, az apró neszeket, az elsimuló fájdalmat. az óvatos lépéseket az ajtómig. és a ház asszonyának halk hangját, ahogy szólt, hogy megszületett a gyermek. ikhtıyar, çoçuk doğdu. már szájában volt a datolya. biliyorum. hoş geldi.
Ted
csónakban ültünk
este volt
a mosolyát néztem,
a vízbe sötétedő parti fákat
a mozdulatlan tófelszín
szürke tükrét,
aztán megint őt
ahogyan felém nyújtott valamit
amit addig a tenyerébe rejtve tartott
lángok voltak
mielőtt még gondolkodni kezdhettem volna
már én tartottam a tenyeremben
ő nevetve, vissza-visszafordulva sétált-szaladt a vízen
aztán már hátra sem nézett, csak el,
én meg
először a csónak alján
a benzinszagú tócsákat bámultam
aztán meg a tenyeremből kiejtett tűzliliomok
vörös-narancs villanásainak
szépségét.
